Mit akar a pápa? Világegyházat!
A Vatikán nyitott az orosz ortodoxok és a síita iszlám felé
Két nagy, túlzás nélkül történelmi jelentőségű ökumenikus találkozóra került sor az elmúlt napokban. Havannában Ferenc pápa és Kirill orosz ortodox pátriárka a repülőtér tranzitvárójában találkozott egymással, természetesen nem véletlenül. A két egyház vezetője kis híján ezer éve ült egy asztalhoz utoljára – az 1054-es nagy egyházszakadás óta teljes volt az elhidegülés, sőt az ellenséges viszony a kereszténység két nagy ága között.
Kisebb nyilvánosságot kapott, de hasonlóan úttörő kezdeményezés volt Peter Turkson bíboros iráni útja, aki Ferenc pápa megbízásából a síita iszlám legszentebb helyén, Kum városában tartott előadást a vallások globális együttműködésének alapfeltételeiről.
A havannai találkozónak természetesen önmagában a megtörténte is szenzáció volt, bár arról már évek óta lehetett tudni, hogy a színfalak mögött zajlik egy ilyen esemény megszervezése. Felmerült, hogy esetleg Pannonhalmán jöhet létre a nagy találkozó, de végül Európán kívül, félúton, de a világ másik felén találkoztak az egyházvezetők. Nem mintha a Vatikán semmilyen kapcsolattal nem rendelkezett volna a keleti ortodox világgal. Ferenc pápa, és az elmúlt fél évszázadban elődei is rendszeresen tárgyaltak a különböző ortodox egyházak vezetőivel, azóta, hogy VI. Pál pápa és Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka 1964-ben, Jeruzsálemben találkoztak egymással.
De tény, hogy az ortodox világ legnagyobb létszámú és legbefolyásosabb egyházának vezetőjével, a moszkvai orosz pátriárkával csak most került erre sor. (Az orosz ortodox egyház létszámát 100-160 millió fő közé teszik világszerte, és ezzel Kirill pátriárka több hívet tudhat magáénak, mint az összes többi ortodox irányzat együttvéve, és a kereszténység harmadik legnagyobb irányzatát képviseli, a katolikusok és a protestánsok után. Miután utóbbiaknak nincs központi vezetője, ezért elmondható, hogy a kereszténység két legtöbb hívet képviselő egyházfője találkozott egymással.)
A találkozó fontos lépés lehet a kereszténységnek – sőt a világ valamennyi vallásának – egységét szorgalmazó pápa számára. Ferenc megnyilatkozásai lépten-nyomon azt sugallják, hogy a katolikus egyház rugalmas keretet biztosít arra, hogy összefogjon minden istenhívő, spirituális embert a világon. Ebből a szempontból időszerű volt a 972 éves szkizma felszámolása az orosz ortodox egyházzal, amit be lehetett illeszteni a pápa globális társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi programjába is.
A havannai találkozóval természetesen az orosz egyházfő sem járt rosszul. Bár Kirill pátriárkát sokan azzal vádolják, hogy Vlagyimir Putyin rendszerének kiszolgálója, ez inkább fordítva igaz: az orosz elnök igyekszik az ortodoxok kedvében járni azzal, hogy állami eszközökkel privilegizálja az egyházat. Putyin számára politikailag is előnyös, hogy a moszkvai pátriárkát Ferenc a mostani találkozóval de facto az egész ortodox világ szószólójaként fogadta el, háttérbe szorítva Oroszországon kívüli riválisait, elsősorban I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkát. (Az időzítés azért is szerencsés Kirill számára, mert 2016 júniusában Kréta szigetén tartják az ortodox egyházak közös zsinatát, ahol megerősödött tekintéllyel léphet fel.) És persze Putyin is jól járt, mert a találkozó pozitív fényben tüntette fel Oroszországot, olyan időszakban, amikor egyesek még az ISIS terroristáinál is nagyobb veszélyt látnak a moszkvai rezsimben.
A találkozó körüli nagy hírverés miatt kevesebb figyelmet kapott a két egyházvezető által kiadott közös nyilatkozat, amiről előzetesen úgy gondolták, hogy formalitás lesz csupán. Ehhez képest a dokumentum jóval hosszabb lett a vártnál, és üzenete egyértelműen egy új, ökumenikus összefogás alapjait vetette meg. Bár a formális egyházegyesítés még nincs napirenden, az egység indoklásából a szándék jól látszik: a közös nyilatkozatban olyan új fenyegetésekre hivatkoznak, amelyekkel szemben nem elegendő külön-külön felvenni a harcot. A vallási értékeket és a társadalom alappillérét jelentő erkölcsöt fenyegető veszélyek között az abortuszt, az eutanáziát, az egyneműek házasságát, az emberi életet manipuláló orvosi kísérleteket éppúgy nevesítik, mint az európai kereszténység válságát. A dokumentum emellett kiáll a Közel-Keleten üldözött keresztények védelme érdekében is.
Mit akar a pápa az Iszlámmal?
Talán egységet? És milyen alapokon képzeli el? A Biblia lenne, vagy a Korán a közös ideológia forrása? Különös és bizarr a pápai legátus és a Kum székhelyű siita iszlám központban rendezett konferencia témája és végeredménye. Ha mindezt a kereszténység alapját képező Biblia nézőpontjából szemléljük, fel kell tűnni, hogy a két hatalmas vallási tömb vezetője (most ez alkalommal a Vatikán küldötte) egyáltalán nem említette a TÍZPARANCSOLAT meglétét, mint az emberiségnek adott alaptörvényt.
Csak rémálomként mondom, hogy a Koránt és a katolikus dogmatika két forrás-elméletét ( Szenthagyomány és Biblia) összegyúrni, és ebből képezni egyetlen – mindenkire kötelező – világtörvényeket?? Nos ezt hamarosan meglátjuk! Ahogyan a Vatikántól már megszokhattuk, a teológiai “rugalmasságnak” nincsenek dimenziói. A hatalmi érdekek minden időben,mindent felülírtak. (Dénes Ottó)
Öt pillér Iránban
A kubai katolikus-ortodox csúcstalálkozó mellett a napokban még egy figyelemre méltó vallásközi találkozóra került sor: Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke, Peter Turkson bíboros február 6-án Iránban, a síita iszlám legfontosabb székhelyén, Kum városában járt, ahol a Tiszta Imámok Jogfilozófiai Tanulmányi Központjában tartott előadást a „Kinyilatkoztatott vallások szerepe az igazságosság és béke előmozdítása érdekében a világon” elnevezésű konferencián.
Turkson bíboros felvázolta azt az öt területet, amelyeket a „béke és igazság építőköveinek” nevezett. Ezek: az emberi méltóság, az igazságosság, az emberiség egysége és testvérisége, a közjó és a Föld javainak egyetemes birtokjoga.
A bíboros történelminek nevezte Ferenc pápa és Rohani elnök január végi vatikáni találkozóját, ami „világszerte sokak szívébe hozott új reményt”. „Miután a világon élő emberek nagy többsége hívőnek vallja magát, ez párbeszédre kell hogy ösztönözze a vallásokat annak érdekében, hogy felépítsük a tisztelet és testvériesség hálóit, védelmezzük a szegényeket, és óvjuk a természetet. Ma Kum szent városában gyűltünk össze, amely a síita muszlimok szellemi központja, olyan város, amely nagyon régre nyúlik vissza a történelemben. Kum csodálatos építészete és alkotásai bőségesen tükrözik a Teremtés isteni rendjét, amelyhez nekünk az egységes emberi család és Isten szolgáiként vissza kell fordulnunk, annak érdekében, hogy megteremtsük a békét és az igazságosságot a Földön” – mondta bevezetőjében a bíboros, és utána részletesen kifejtette az öt pontot, amelyek alapján a Vatikán együtt akar cselekedni a síita iszlámmal és más vallásokkal.
1. Az emberi méltóság: a hívő emberek elismerik a másikban a Teremtő alkotását és szeretetét.
2. Igazságosság: a Teremtőt tisztelő emberek képesek csak igazságosan cselekedni.
3. Az emberiség egysége és testvéri közössége: „Isten férfivá és nővé teremtett bennünket, és arra, hogy testvérei legyünk egymásnak. Káin és Ábel ugyanabból a méhből születtek, ezért egyforma méltósággal rendelkeznek, bár személyiségük és foglalkozásuk különbözött… A megosztás helyett a szolidaritást és az egymás támogatásának és kiegészítésének elvét kell keresnünk.”
4. Közjó: ez a Teremtés célja, „a jót nem azért kaptuk, hogy individuálisan élvezzük, hanem azért, hogy családként, közösségként részesedjünk belőle”.
5. A Föld javainak egyetemes birtoklása: mindenkinek joga és felelőssége a Föld javaiból való részesedés és a földi környezet védelme. A Föld globális, közös otthonunk, amelyet minden hívő közösen kapott és védelmez.
„Assisi Szent Ferenc egykor azt imádkozta: »Uram, tégy engem a béke közvetítőjévé«. Ma pedig ezt imádkozzuk itt, a síita iszlám szent helyén: »Uram, tégy bennünket egy olyan emberi és földi város építőivé, amely méltó arra, hogy a Szalaam/Shalom/Pax nevet viselje« – összegezte a bíboros, aki így fejezte be beszédét: »Az Örökkévaló és Könyörületes Isten (ez utóbbi Allah megnevezése – a szerk.), aki naponta arra ösztönöz bennünket, hogy a közjóért, valamint az igazságért és a békéért cselekedjünk, ossza meg velünk bőséges kegyelmét, hogy teljesen be tudjuk tölteni küldetésünket.«”
Nasszer Makarem Sirazi síita nagyajatollah válaszában méltatta a két nagy vallási központ közötti kapcsolatok bővítését, amely „megoldhatja a háborúk, viszályok, erkölcsi gonoszságok, valamint politikai és gazdasági problémák kérdését. Örülünk, hogy a Vatikán ilyen missziót állított fel a béke és igazságosság kérdéseinek megoldására”.
A nagyajatollah szerint üzenetet kaptak Ferenc pápától, aki köszönetét fejezte ki azért, hogy a síita vallási vezetők mélyen elkötelezettek abban, hogy szembeszálljanak a szélsőséges és takfir („eretnek”: a síiták szóhasználatában a szunnita muszlimok, akik még rosszabbak, mint a „kafírok”, hitetlenek – a szerk.) csoportokkal, valamint azokkal szemben, akik készek együttműködni ilyen terrorszervezetekkel. „Kum és a Vatikán együtt küzd közös ellenségeinkkel: a blaszfémiával, a szélsőségességgel, az erkölcsi gonoszságokkal. Ezek felszámolásához közös cselekvésre van szükség” – mondta a nagyajatollah.
Morvay Péter 2016. 02. 19. (XX/07)
Forrás: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201602/vilagegyhazat_epit_a_papa