Miért vetünk véget az életünknek? És miért olyan gyakran mi, magyarok?
Az élet egy valószerűtlen csoda. Miért dobják el maguktól mégis oly sokan? Vajon a DNS-ünkben kódolt a motiváció e cselekedetre, vagy az élet kudarcai késztetnek rá, hogy magunk ellen forduljunk? E két tényező nyilvánvalóan egymással kölcsönhatásban áll. Egy új tanulmány az öngyilkosság lehetséges genetikai tényezőire derített fényt.
Az öngyilkosság a tizedik leggyakoribb halálok a világon. Évente közel húszmillióan próbálnak véget vetni az életüknek, és egymillió esetben sajnos „sikerrel” is járnak. A múlt század ’80-as éveiben hazánkban követtek el a világon legnagyobb arányban öngyilkosságot (évente 450 eset egymillió főre vetítve), mára némileg javult a helyzet, de Európában még mindig a második helyen állunk (245 eset per millió fő). Ez még mindig igen jelentős szám, hiszen ez az érték Olaszországban mindössze 64, Nagy Britanniában és Spanyolországban 70, Németországban pedig 130…..Egy, a Nature Scientific Reportsban megjelent új tanulmány, mely a Szegedi Tudományegyetem és a Stanford Egyetem orvosi karainak együttműködéséből jött létre, a teljes exom-szekvenálást elsőként alkalmazta a világon öngyilkos áldozatok genetikai analízisére. Az összes áldozat magyar volt és depresszióban szenvedett.
——————
Nobel-békedíjat kapott, most az ország első embereként asszisztál egy népirtáshoz
Az etnikai tisztogatás gyanúját támasztja alá a túlélő vallomása és az offenzíváról készített több videófelvétel is. Egy túlélő az AFP-nek például arról mesélt, hogy egy faluba, Aun Szit Pjinbe már a gerillaszervezet támadása napján, augusztus 25-én bevonult be a hadsereg. Néhány katona a mecset bejárata elé állt, és bár a téren egyre gyűlt a tömeg, a falubéli rohingyák közül senkit nem engedtek be imádkozni az épületbe.
Az erőszak akkor szabadult el, amikor machetével a kezében feltűnt néhány másik alak, aki válogatás nélkül támadott rá mindenkire, aki a tömegben állt. Akit nem ők kaszaboltak halálra, azokkal sortűz végzett. Eközben néhány katona házról házra járt. Benzinnel locsoltak le és felgyújtottak mindent. Nem számított, hogy valaki esetleg bent ragad, és élve megég.
Forrás: http://168ora.hu/mianmar-rohingya-nepirtas-hadsereg-aun-szan-szu-kji/
————-
A német autógyárak dízelbotránya
Tündérmese, halálos kimenetellel
Néhány évtizeddel ezelőtt a dízelautókat a lehető legolcsóbb és legkisebb fogyasztású, tehát környezetbarát közlekedési eszközként tartották számon. Az európai piacot letaroló német autógyárak egyszerű módszert választottak arra, hogy elhitessék, termékük nem károsítja az emberi egészséget: évtizedeken át szisztematikusan becsapták a hatóságokat és a közvéleményt. Végül amerikai kalandozásukon vesztettek rajta.
A nagy dízelbotrány története.
Négy évvel később az Egészségügyi Világszervezet, a WHO tagszervezete, az International Agency for Research on Cancer megváltoztatta a dízelautók egészségügyi hatásainak minősítését; a korábbi „valószínűleg rákot okoz” címke helyett a „biztosan tüdőrákot és valószínűleg húgyhólyagrákot okoz” minősítést adta dízelmotorok kipufogógázára, a cigarettafüsttel, az azbeszttel és a plutóniummal egy veszélyességi szintre emelve azt.
Forrás:http://www.hetek.hu/uzlet/201709/a_nemet_autogyarak_dizelbotranya
————-
A magyar tinédzserek és a pornófüggőség
A tabu, amely fogva tart
Elmúlt már 18 éves? – Naponta akár több százezer tinédzser hazudhatja le ezt a kérdést, és lép többórányi lelkileg kimerítő Facebook, YouTube és Instagram sodródás után az internet feneketlen piroslámpás negyedébe. Bár a témát feldolgozó reprezentatív kutatás a mai napig nem készült, az ELTE Alkalmazott Pszichológia folyóiratában megjelent tanulmány, a webes látogatottsági adatok, valamint az ifjúsággal foglalkozó szakemberek szerint a kamasz fiúk, sőt lányok körében is természetessé vált a heti rendszerességű pornófogyasztás.
Forrás: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201708/a_magyar_tinedzserek_es_a_pornofuggoseg