Fellebben a titok: az Opus Dei állhat a kormánypárt mögött

Az egyházak beszervezése

Jakab Attila a nagy átrendeződésről

A számos nemzetközileg elismert kötetet jegyző vallástörténész a Fidesz egyházpolitikájáról szóló tanulmányában úgy véli: az egész társadalom életét befolyásoló egyezség született Magyarországon. Az állam a történelmi egyházakat anyagilag támogatja, cserébe elvárja, hogy legitimálják a hatalmát – és persze 2014-ben is választási győzelemhez segítsék a jelenlegi kormánypártot. LAMPÉ ÁGNES interjúja.

– Ön azt írja: az egyház a demokratikus országokban rég elveszítette társadalomformáló szerepét. Így lenne Magyarországon is?

– Magyarország szerintem már nem demokratikus, hanem autoriter társadalom. Minden a hatalomról és a pénzről szól, az emberek, az „alattvalók” pedig gyávák, mert az ezeréves szolgaság képmutatásra szoktatta őket. A mechanizmus egyszerű: az állam pénzzel támogat bizonyos egyházakat, ennek fejében elvárja, hogy azok legitimálják és támogassák a politikai hatalmát, konszolidálják a társadalmat, tompítsák a frusztrációkat és az elégedetlenséget.

– Ez a recept ma már aligha működőképes.

– Nagyon is az. Épp azért, mert szerintem a mienk nem demokratikus társadalom. Az értelmiség pedig nem a valóságban, hanem az önmaga által konstruált világban él, ideákat kerget, nem látja, mi történik valójában. Fogalma sincs arról, hogy például egy villanyszerelőnek sokkal fontosabb, hogy kenyeret adjon a családjának, mint a jogállam vagy a szólásszabadság eszméje.

– Ön elitváltásról és gazdasági polgárháborúról értekezik, „amelynek tétje az erőviszonyok tartós átrendezése, a társadalom hosszú távú, totális ellenőrzése”. Mit jelent mindez a mindennapokban?

– A hatalom lojális, megbízható káderekkel tölti fel az összes döntéshozói pozíciót. Úgy látom, hogy a párt első embere már szinte isteni vezér, az önkény megtestesítője, a hatalom forrása. Azt ugyan még nem mondták ki, hogy a hatalma Istentől származik, de egyre többen éreznek hasonlót.

Kovalovszky Dániel felvétele

– Nem véletlen, hogy Orbán a kormányprogramról szóló felszólalását ezzel zárta: „Soli Deo Gloria”, azaz egyedül Istené a dicsőség.

– A jobboldalt szakrális, vallási retorika hatja át. Ez egyfajta kódolt beszéd, amelyet a magyar liberális értelmiség nem ért, mert gőze sincs a kereszténység történetéről. Egy demokratikus jogállam miniszterelnöke húsvéti üzenetet küldött a néphez! Belegondolt ebbe valaki? Amelyben ráadásul átírta a keresztény dogmatikát, hiszen a Krisztusba mint Megváltóba vetett hit központi elem helyett újjászületésről beszélt.

– Aligha rejlett mindez a szavai mögött. És még mindig nem értem, hogyan lehet ezzel a retorikával „totálisan ellenőrizni a társadalmat”.

– A társadalmi és az üdvtörténeti sík összemosódik. Nézzük például az állam jóvoltából hamarosan történelmi egyházzá emelkedő Hit Gyülekezetét, amely szerint elsődleges feladat a sikeres földi életben felfedezni az üdvösségre való eleve elrendeltség jeleit. Ezért markáns náluk a kiválasztottság tudata, amit a gazdasági és társadalmi pozíció jelez. A szegénységet pedig elítélik. Úgy vélik, ők a felelősek a sorsukért, nem a torz társadalmi struktúrák, nem az egyenlőtlenség. Inkább az, hogy „nem akarnak dolgozni”, „alkalmatlanok”, „lusták”.

2011. június 17 Lampé Ágnes írása

Mondja el a véleményét!