Jelgépek (Hétköznapi kémkedés)

Telefonhívás egy váratlan jutalomútról, levél egy befektetés ígéretével, testre szabott vásárlási ajánlat az e-mailek között. A gépek ismernek bennünket. A számítógép és a mobiltelefon korában bárki utolérhető. Új dolog, hogy már a nyomtatókban sem bízhatunk. Kifürkésztük, hány helyen, milyen formában kémkednek utánunk.

Sárga pöttyöket ejtő lézernyomtatókról bocsátott ki közleményt egy hivatalosan bejegyzett San Franciscó-i szervezet, az Elektronikus Határvonal Alapítvány (EFF) . A jelek adatokat szolgáltatnak a gyártónak, a titkosszolgálatnak, s ki tudja még, kinek.092
                                                                   Orwelli világ
Nem csupán arról van szó, hogy gyűjtik a felhasználók adatait – állítja Makk Attila számítógépes biztonságtechnikai szakértő. – A sárga pöttyök UV-lámpa fényénél azonosíthatóvá teszik a masinát, a produktum készítésének helyét, idejét. Erre azért van szükség, mert a mai, tökéletes felbontás miatt szinte megkülönböztethetetlenül lehet bankjegyet, részvényt, utazási csekket, repülőjegyet másolni, hamisítani. A printerek alkalmasak a hamisításra. A bankóból hiányzó fémszalagot és fóliát sem túl nehéz beleapplikálni. Amerikai cégek alkalmazták először ezt a sárga pontos jelölést, ugyanis a dollár kevéssé védett a csalók ellen.? A figyelmeztetés szerepel is a gépen: “Pénzt ne másolj vele!”

A megfigyelés folyamatos térben és időben. A gépkocsiban egyedi, azonosítható az alvázszám és a motorszám. Valamennyi elektromos eszköznek van gyári száma. A rádiófrekvenciás azonosítás a hűségkártyás vásárlásainkról tájékoztat. Ebből kiderül, mit szeretünk enni, milyen márkákhoz ragaszkodunk, milyen fogyasztók vagyunk, van-e macskánk stb. De ha ki sem tesszük a lábunkat otthonról, akkor is utolérhetők leszünk. Jelszó, kattintás, és egy laptop segítségével mindenféle rendszerekhez, hálózatokhoz csatlakozhatunk. Az iwiwes kapcsolatépítésről nem is beszélve, ahol magunk mutatkozunk meg a világ előtt. Előfordult már, hogy bírósági ügyben valakinek megidézték az összes ismerősét.

Néhány printer sárga pöttyétől félnek? – kérdi az informatikus. – Inkább az internetre kapcsolt komputerre kellene odafigyelniük. Egy számítógépen ezernyi program fut, amiről a felhasználó nem is tud. Így a telepítésekor, a regisztráció során máris nyilvántartásba vesz bennünket a gyártó.
Az Index szerint az öt legnagyobb webes cég nem az ártatlanság mintaképe. A gyűjtött adatok, internetezési szokások alapján megpróbálják előre jelezni, hogy látogatójuk milyen tartalmat olvasna szívesen, hirdetésből mire lenne kíváncsi. A fogyasztók nem is gyanítják, hogy kirajzolható efféle információk révén a saját profiljuk.

Orwelli világ.
Csepeli György, az egykori IHM volt politikai államtitkára szerint az informatika olyan terület, ahol átlagon felüli körültekintéssel kell védekezni. Az élet persze eleve veszélyes üzem. (Elgázolhat az autó, fejünkre eshet a vakolat.) Aki telefonál, aktívan internetezik – tudnia kell, milyen kockázatot vállal.

Bizonyos vállalatok előírják, hogy a meghatározott feladatot végző gépeknek nem lehet kapcsolatuk a külvilággal. Szükség is van erre, mert ha valaki egy bank vagy energiaellátó alkalmazottja, otthoni komputeréről esetleg be lehet jutni a céghez.

A hálózati kommunikáció új világ. Nem érzelmileg kell megítélni – véli Csepeli. – Az ember vagy alkalmazkodik hozzá, vagy nem vesz benne részt. Választás kérdése. Ha nem vesz benne részt, kilép az időből. Mindazonáltal az óvatosság ajánlott. Ilyen szempontból a magyar társadalom egyáltalán nem tudatos. Ahogy másféle szempontból sem az.?

A fundamentalista saját albumok 034 rendszerek először mindig a netforgalmat korlátozzák, betiltják például a blogírást. (Lásd: Irán, korábban Kína.( és majd, ha a médiatörvény meglesz, mi is felsorakozunk Irán… mellé ? (Dénes Ottó) És elképzelhető olyan világ is, amelyben az állam a hálózatokra kötött háztartásokról informálódik.

Aki belép ebbe a világba, nyomot hagy. Bekerül egy vagy több adatbázisba, ahonnan sohasem tűnik el – mondja Csepeli. – József Attila, ha ma élne, nem kartotékadatról, hanem blogadatról írna. Levegőből meg amúgy egyre kevesebb jut.?

Az írott adatközlés ellenőrzése céljából korábban az az írógépek betűkarjába ütött jeleket tartották nyilván. Az ötvenes-hatvanas években még többet árult el az írógép által tárolt írásminta. Romániában a nyolcvanas években, Ceauşescu rezsimje idején minden román írógépről készült írásminta, amelyet egy órán belül azonosítani tudtak. Magyarországon állítólag kilencvenszázalékos pontossággal dolgozott a titkosszolgálatoknál működő írógépszakértő.

Putyin mobilja
De minden gépek használói közül a bekapcsolt mobillal mászkáló ember a legkiszolgáltatottabb. Városon belül, ahol sűrűn állnak az átjátszótornyok, méterre be lehet mérni, hol tartózkodik valaki. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Putyin elnöknek sosem volt mobilja. A mobil révén bárki bárhol megtalálható, ha be v189an kapcsolva a masina. És a lokalizáláshoz arra sincs szükség, hogy a készülék használatban legyen. (Külföldön legálisan előfizethető szolgáltatás az adott telefonszám „követése”. Házasságok bomolhatnak fel emiatt. A Zsanett-ügyben megvádolt rendőrök elleni nyomozás során felhasználták a telefonok koordinátáit.)

A katonai célokat szolgáló rádióforgalmazási eszközökbe bele volt vésve gyárilag: Vigyázat! Az ellenség lehallgat! No, itt azért még nem tartunk.
Az adatlopás nem ismeretlen a politikai informatika világában sem. 2006 februárjában jelentette be Hiller István: a Fidesz számítógépes rendszeréről behatoltak az MSZP kreatív anyagai közé. A Fidesz elsőre tagadta az adatletöltés vádját, később elismerte. A rendőrség számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást.

Túri Zsuzsa írása

Mondja el a véleményét!